Kína hagyományos jogi kultúrája jelentősen eltér a nyugatitól, ugyanakkor a 20. században komoly erőfeszítések történtek arra, hogy a kínai jogot – a kínai sajátosságokat figyelembe véve – modernizálják, s közelítsék a nyugati jogrendszerekhez. Ezen erőfeszítések egyik célja az volt, hogy Kína alkotmányos állammá váljék. Az alkotmányos berendezkedés kiépítése több mint száz éve tart, s a folyamat a mai napig zajlik. A „reform és nyitás” politikájának 1978-as meghirdetése után végképp egyértelművé vált, hogy kiszámítható, modern jogrendszer nélkül nem lehet a gazdaságot modernizálni, Kínát sikeressé tenni. Ehhez pedig szükség van egy korszerű alkotmányra, illetve az alkotmányos szabályok betartására és betartatására. A hagyományok és a politikai rendszer jellegzetességei azonban azt eredményezik, hogy Kínában az alkotmányosságot is másképp értelmezik, mint ahogy az a nyugati világban megszokott.

A kötet tartalmazza a Tajvani Véndiákok Magyar Egyesület társszervezésében megrendezésre kerülő esszéíró verseny névadójának, Jordán Gyula professzornak a tanulmányát is.

A könyv tartalma:

• Salát Gergely: A mai kínai alkotmány történeti előzményei
• Jordán Gyula: A Kínai Népköztársaság alkotmányainak történeti áttekintése
• Koi Gyula: A Kínai Népköztársaság hatályos alkotmányának jellemzői
• Bóka János: A népi bíróságok a Kínai Népköztársaság alkotmányos berendezkedésében
• Kormány Attila: Az alkotmányosság és az emberi jogok egyes kérdései Kínában
• A Kínai Népköztársaság alkotmánya (fordította: Varga Bálint Zsolt)
• Függelék: A jogi sinológia magyar szakirodalma (összeállította: Koi Gyula)

A könyv kapható a nagyobb könyvesboltokban, illetve kedvezményes áronmegrendelhető a kiadó honlapján.

A könyv adatai: Salát Gergely (szerk.): A kínai alkotmány. Panta Könyvek 1. Budapest, Typotex, 2015, 220 oldal, 2900 ft. ISBN: 978-963-2798-59-2.

Részlet a könyvből.

A WeLoveBudapest blog és a marieclaire adott hírt egy új helyről, ahol számos tajvani finomságot meg lehet kóstolni.

“A menü alapját természetesen a bao képezi: ez malachúsból, fűszeres szójaszósszal, fahéjjal, mogyoróval, zöldségekkel készül (590 Ft). Van csirkés (590 Ft) és kacsás (790 Ft) változata, de van vega opció is (690 Ft) grillezett tofuval és háromféle gombából készült raguval. Ezenfelül érdemes kipróbálni egy dim sumot (590–1190 Ft) vagy a leveseket is (990 Ft). Az ételekhez nagyon jól passzolnak a különböző thai és japán sörök, amelyeket majdhogynem az ember kezébe nyomnak belépéskor. Nem okos dolog visszautasítani.”

A WeLoveBudapest teljes cikke itt olvasható.

“Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, mi a gua bao, azt is mondhatnánk, ez a falatnyi szendvics ugyanaz Tajvannak, mint a hamburger Amerikának. Valójában azonban ennél sokkal többről van szó. Egy omlós, gőzöléssel készült különleges kenyérről, amit hagyományosan császárhússal tört mogyoróval korianderrel töltenek meg – ez a gua bao, amit a formájára és a töltelékre utalva a távol-keleti köznyelv úgy is emleget, hogy „a malacot harapó tigris”. Manapság azonban már szinte bármilyen változatban fellelhető a bao – húsimádók és húsmentesek igényeinek megfelelve egyaránt.”

A marieclaire teljes cikke itt olvasható.

A hely neve: BAOTIFUL, a Szabadság téren, a Tőzsdepalota oldalában található.

Facebook | Twitter | Foursquare | Instagramm

képek forrása: WeLoveBudapest

Te kipróbáltad már?