Kína hagyományos jogi kultúrája jelentősen eltér a nyugatitól, ugyanakkor a 20. században komoly erőfeszítések történtek arra, hogy a kínai jogot – a kínai sajátosságokat figyelembe véve – modernizálják, s közelítsék a nyugati jogrendszerekhez. Ezen erőfeszítések egyik célja az volt, hogy Kína alkotmányos állammá váljék. Az alkotmányos berendezkedés kiépítése több mint száz éve tart, s a folyamat a mai napig zajlik. A „reform és nyitás” politikájának 1978-as meghirdetése után végképp egyértelművé vált, hogy kiszámítható, modern jogrendszer nélkül nem lehet a gazdaságot modernizálni, Kínát sikeressé tenni. Ehhez pedig szükség van egy korszerű alkotmányra, illetve az alkotmányos szabályok betartására és betartatására. A hagyományok és a politikai rendszer jellegzetességei azonban azt eredményezik, hogy Kínában az alkotmányosságot is másképp értelmezik, mint ahogy az a nyugati világban megszokott.
A kötet tartalmazza a Tajvani Véndiákok Magyar Egyesület társszervezésében megrendezésre kerülő esszéíró verseny névadójának, Jordán Gyula professzornak a tanulmányát is.
A könyv tartalma:
Salát Gergely: A mai kínai alkotmány történeti előzményei
Jordán Gyula: A Kínai Népköztársaság alkotmányainak történeti áttekintése
Koi Gyula: A Kínai Népköztársaság hatályos alkotmányának jellemzői
Bóka János: A népi bíróságok a Kínai Népköztársaság alkotmányos berendezkedésében
Kormány Attila: Az alkotmányosság és az emberi jogok egyes kérdései Kínában
A Kínai Népköztársaság alkotmánya (fordította: Varga Bálint Zsolt)
Függelék: A jogi sinológia magyar szakirodalma (összeállította: Koi Gyula)
Kína hagyományos jogi kultúrája jelentősen eltér a nyugatitól, ugyanakkor a 20. században komoly erőfeszítések történtek arra, hogy a kínai jogot – a kínai sajátosságokat figyelembe véve – modernizálják, s közelítsék a nyugati jogrendszerekhez. Ezen erőfeszítések egyik célja az volt, hogy Kína alkotmányos állammá váljék. Az alkotmányos berendezkedés kiépítése több mint száz éve tart, s a folyamat a mai napig zajlik. A „reform és nyitás” politikájának 1978-as meghirdetése után végképp egyértelművé vált, hogy kiszámítható, modern jogrendszer nélkül nem lehet a gazdaságot modernizálni, Kínát sikeressé tenni. Ehhez pedig szükség van egy korszerű alkotmányra, illetve az alkotmányos szabályok betartására és betartatására. A hagyományok és a politikai rendszer jellegzetességei azonban azt eredményezik, hogy Kínában az alkotmányosságot is másképp értelmezik, mint ahogy az a nyugati világban megszokott.