A Tajvanon tanuló Blanka beszámolója a Határátkelő blogon. Olvasásra fel!

„Én az utóbbi időben kattantam rá a blogra és hamar feltűnt, hogy Tajvan csak a statisztikák erejéig szerepel. Pedig szerintem egy nagyon kényelmes ország és megérdemel legalább egy bejegyzést.

Csak hogy az alapfogalmakat tisztázzam, Tajvan nem egyenlő Thaifölddel, hanem egy külön kis sziget a szárazföldi Kínától délkeletre, a Csendes óceánban. Arról, hogy Kínához tartozik-e, mindenki mást mond, ez eléggé kényes téma.

Olyan picike, hogy Magyarország felénél is kisebb, ellenben több mint kétszer annyi ember lakik itt, szóval a népsűrűség világrekordokat dönget. Az elektronikai iparban dolgozók valószínűleg hallottak róla, a félvezető-ipara a fél világot ellátja, illetve innen származik az Asus, Acer, HTC csak hogy pár nevet említsek. Bár mostanában lassul a gazdasági fejlődés, panaszkodnak is hogy már nem kétszámjegyű az évi GDP növekedés…

Szerény személyem két és fél évvel ezelőtt került ki ide, egy ösztöndíjnak köszönhetően. Egy szót sem beszéltem kínaiul, de az angolom egész jó volt (angol/amerikai sorozatokat felirat nélkül nézve 60-70%-ot értettem, most már ez olyan 90% fölé fejlődött.) Az ösztöndíj keretében egy évig tanultam kínaiul, utána a mesterképzést kezdtem el.

Ha egy szóval szeretném jellemezni az országot, akkor az a kényelmes lenne. Egyrészt a technikai fejlettségnek köszönhetően, másrészt az emberek attitűdje miatt.“