Category Archives: Kultúra

rendezvény: A civilizáció lenyomata: a könyvek káprázatos útja

A civilizáció lenyomata: a könyvek káprázatos útja – kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban.
the_imprint_of_civilization_the_amazing_journey_of_books
Megnyitó: 2016. október 15. 14.00
Program:

2016. október 15. (szombat), 14 – 18 óra között
14:00–14:15 A vendégeket köszönti: Íjgyártó István KKM államtitkár & Wen-Lung Tao képviseletvezető
14:15–14:30 Tradicionális tajvani élőzene
Kína-kutatás Tajvanon – tudományos előadás
Helyszín: Díszterem, VI. emelet

14:30–15:45 Prof. Max K. W. Huang Kína- kutató tudományos előadása angol nyelven (Academia Sinica, Tajvan, Modernkori Történeti Intézet)
15:45-16:00 Teakóstolás

Kiállításmegnyitó
Helyszín: Ars Librorum, VI. emelet
16:00–16:10 Tradicionális tajvani élőzene
16:10–16:30 A kiállítást megnyitja: Tüske László főigazgató és Shu-hsien Tseng főigazgató
16:30–17:00 Vezetett séta
17:00–18:00 Fogadás
Előadás
2016. október 15. 16.00-18.00
Topic: Admired by Scholars and Laymen Alike: Introducing Some Classics in Chinese Society.

tawian_lecture_on_chinese_studies-hungary

Title: Admired by Scholars and Laymen Alike: Introducing Some Classics in Chinese Society
Professor Max K. W. Huang
Distinguished Research Fellow at the Institute of Modern History, Academia Sinica, Taiwan, R.O.C.

Abstract

We use the term “Classics” to indicate the books which serve as a standard of excellence and exert lasting influence. In Chinese society, there are numerous classics. They include Confucian, Daoist, and Buddhist works with philosophical values, as well as historical and literary works with beautiful words and intriguing plots. In this talk, I will introduce some Chinese classics with which I grew up with in Taiwan from the 1960s to 1980s. Special attention will be paid to those books available in English and Hungarian translations. I will introduce several representative philosophical works: the Analects, Lao zi and Buddhist sutras. As for historical and literary works, I will introduce The Records of the Grand Historian, Tang Poems, Best of Classical Prose, Journey to the West, the Dream of Red Chamber, and The Golden Lotus. How do Chinese people read these books? And how do these books influence Chinese people’s behavior and thought in modern times? These books are like a window, through which we can understand why Chinese culture has a long history and remains vital in modern times.

About the Speaker:
Dr. Max K. W. Huang was born in Taipei, Taiwan in 1957. He received his bachelor’s and master’s degrees in History from National Taiwan Normal University. He subsequently pursued his studies in the United Kingdom and the United States, receiving a second master’s degree from Oxford University and his Ph. D degree from

Stanford University. He is a distinguished research fellow at the Institute of Modern History, Academia Sinica. His major fields are Ming-Qing studies and Modern Chinese intellectual history. He has published six books and more than 80 articles. Dr. Huang’s most recent book is If It’s not Dirty, It’s No Joke: Humor, Desire, and the Body in the World of Modern Chinese Masculinity. His latest book is Government and Politics in Taiwan (Rouledge, 2011). He has a new co-edited volume titled Migration to and from Taiwan (Routledge, 2014).

 

Országos Széchényi Könyvtár @ Tajvani Nemzetközi Könyvkiállítás

Az Országos Széchényi Könyvtár számos kiadványával képviselte a Tajvani Nemzetközi könyvkiállításon Magyarországot, melyek a rendezvény után a Tajvani Nemzeti Könyvtár gyűjteményébe kerülnek.

tibe1

A TIBE ünnepélyes megnyitója 2016. február 16-án volt, ahol könyvadományozó ceremónia keretén belül adta át Tüske László főigazgató az OSZK Magyarországot bemutató, illetve további bilingvis kiadványait. Február 17-én a Tajvani Nemzeti Könyvtárban tartott előadást Tüske László Nemzeti könyvtári feladatok egy közép-kelet európai országban a 21. században címmel, illetve látogatása során több tajvani könyvtárt is felkeres.

forrás: OSZK

A cukiság illúziója

 

Kovács E. Málna írása a cukisággal kapcsolatban.

Te találkoztál a cikkben említett cukisággal? Egyetértesz a szerzővel?

 

Kínában úgy tartják, hogy a látszólag domináns és szexi kínai férfiak mellett egy-egy segítségre szoruló, éretlen baba áll, akit a hímek a kedvük szerint irányíthatnak. De Kínában úgy is tartják, hogy ezek a szexi férfiak hülyék.

Sokan a Hello Kitty kínai térnyerésétől datálják a bomba robbanását; onnantól, amikor a nyolcvanas években a tajpeji McDonald’sban először vezették be, hogy a menühöz Hello Kitty-babát adnak ajándékba. Az étterembe szállított teljes készlet két óra alatt elfogyott, és másnap az emberek már hajnalban várakoztak az ajtó előtt, hogy az új szállítmányból biztosan jusson nekik. Aki mégis lemaradt, megpróbált erőszakkal hozzájutni az ajándékhoz.

Az ezt követő harminc évben aztán jelentősen bővült az animált figurák tárháza, a jelenség azonban korántsem merül ki a plüssállat- és matricaimádatban.

Azzal, hogy miért kötelező – avagy miért érdemes – cukinak, imádni és szeretni valónak lenni Kínában, szép számmal foglalkoznak az antropológusok. A Washington Egyetemen dolgozó Tzu-i Chuang Tajvanon vizsgálódott. A kutatási eredményeit bemutató beszámolóban gondosan rámutat a magyarul cukinak fordítható ke’ai szó valamennyi konnotációjára: elsősorban a nőiesség és a gyengeség fogalmazódik meg benne, illetve a kettő összemosása. Olyan dolgokra vonatkoztatjuk, amelyek szerető gondoskodást, babusgatást igényelnek, így kisállatra, kisgyermekre, de még kisméretű rovarokra is használjuk, de van élettelen dolgokra vonatkozó jelentése is.

Amikor Chuang egy huszonkilenc éves mérnököt kérdezett a párválasztási preferenciáról és kitért arra, hogy mit tenne a férfi, ha olyan nőbe szeretne bele, aki nem cuki, a válasz mindössze annyi volt, hogy ez lehetetlen, ugyanis minden nő cukinak született.

„Hát nem arra valók ezek a sebezhető és védtelen emberek, hogy folyamatosan babusgassuk és kényeztessük őket?” – kérdezett vissza a mérnök.

A férfiak fenti gondolatmenetével a nők olyannyira tisztában vannak, hogy erejükön felül demonstrálják cukiságukat, hogy a feléjük támasztott elvárásoknak megfeleljenek, és ettől tán maguk is hiszik, hogy a férfiak szívéhez az infantilizmuson keresztül vezet az út.

Az infantilizálódás kifejezést az antropológus is használja, aki annak eredetére is megpróbál választ adni. A nők kötelező sebezhetősége azt a konfucianista eszményképet testesíti meg, miszerint a nő a férfival szemben mindig alázatos, engedékeny és tiszteletteljes kell legyen.

Van azonban ebben az egészben egy szomorú és szignifikáns csavar: cukinak lenni muszáj, cukinak lenni stratégia, elvárás, akkor is, ha nem akarjuk.

Egy tíz évvel ezelőtt Tajvanon sugárzott televíziós vetélkedőn a férfiakat a modern nő fogalmáról kérdezték, pontosabban arról, hogy szerintük mi a modern nő leghatékonyabb fegyvere. A férfiak egybehangzó válasza az volt, hogy a cukinak tűnés, avagy a cukiság illúziója. Feltétel, hogy egy nő életkortól és társadalmi státusztól függetlenül törekedjen rá, hogy viselkedése, testbeszéde, intonációja, külleme és még az aurája is cukiságot sugározzon.

Nem elvárás ugyanakkor, hogy a nők helyesnek vagy logikusnak ítéljék meg ezt az elvárást, így magukban már jó néhány évvel ezelőtt is lázadozhattak ellene. Vannak, akik a cinizmus csíráját is felfedezni vélik az egyik, a kétezres évek előtt ismertté vált női politikus viselkedésében. Az asszony, aki a politikai vonatkozású interjúi során rendre egy érett, komoly és visszafogott nő benyomását keltette, egy sokkal lazább talk show-ban való szereplésekor gyerekesen vihogott, ficánkolt a helyén, és gügyögött; vagyis pontosan úgy viselkedett, ahogy azt elvárták tőle. A népszerűsége a szóban forgó műsor után rohamosan emelkedett, hiszen mindenkivel elhitette, hogy az ambíciói ellenére a lelke mélyén nem más, mint egy aranyos, gyámoltalan kislány, akinek nincs hatalom a kezében.

Egy 26 éves tajpeji értékesítő szerint a magas hangszín, a gügyögés és a tudatosan kislányos testbeszéd katalizátorként működik. Az ő szakmájában erre olyannyira szükség van, hogy aki túl komolyan viselkedik vagy beszél, megszólják, mert azt hiszik róla, hogy a személyiségével van gond.

Miután Kínában ma már jellemző, hogy a nők néha iskolázottabbak és olykor a férfiaknál magasabb pozícióban dolgoznak, kellett találniuk valamit, amivel a kultúra részeként létező alárendeltségüket ki tudják fejezni.

A macimintás melegítők, macskás ruhácskák és a fodros harisnyával viselt rózsaszín szandálok olykor olyan fegyverek, amit a kitalálóik, a férfiak ellen lehet fordítani. Egy gyámoltalan, babusgatásra vágyó nő ugyanis mindent megkap, amire szüksége van, autót, lakást, drága ékszereket, és elég egy szempilla-rebegtetés ahhoz, hogy a férfi mindezt szívesen adja neki. Ezt a kétezres évek Férfiak (Nanren) című kínai slágere illusztrálja a legjobban: a felcserélt hatalmi szerepekről énekelnek benne; arról, hogy bár a látszólag domináns és szexi kínai férfiak mellett egy-egy segítségre szoruló, éretlen baba áll, akit a kedvük szerint irányíthatnak, az igazság az, hogy ezek a szexi férfiak hülyék. Még azt sem veszik észre, hogy valójában a nők irányítják őket.

A kislányosak, a fodrosak, a rózsaszínek, a gügyögők, a Hello Kitty-rajongók, a csillámpónis műkörmösök; a ravaszak, a dörzsöltek, az érettek, a szexistennők, a dominánsak.

Ezek az előre kitervelten cukivá lett harcosok, akiknek, úgy tűnik, hogy nincs más választásuk.

Tajvani–Magyar Könyvtárközi Megállapodás

Dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója április 10-én fogadta tajvani hivataltársát, Shu-hsien Tseng asszonyt, valamint Leo Lin urat, a Tajvani Nemzeti Könyvtár Nemzetközi Együttműködési Osztályárnak munkatársát. A tajvani és magyar nemzeti könyvtár vezetői együttműködési megállapodást írtak alá és megosztották egymással az intézményeik által végzett digitalizációs munkák során nyert tapasztalataikat

A Széchényi Könyvtárban tett látogatás alkalmával a tajvani kollégák megismerkedtek a restaurátorműhely munkájával, illetve felkeresték a Térképtárat is… a könyvtári sétát követően a tajvani vendégek egy előadással mutatkoztak be, amelyben saját digitalizálási tapasztalataikról számoltak be. Shu-hsien Tseng asszony a Tajvani Nemzeti Könyvtár digitalizációs projektjét irányította sikerrel, így magyar kollégái számára is igen hasznos tapasztalatokkal érkezett Budapestre.

OSZK_TW
Dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és Shu-hsien Tseng, a Tajvani Nemzeti Könyvtár főigazgatója. Forrás: OSZK

A látogatás alkalmával ünnepélyes keretek között sor került a Tajvani–Magyar Könyvtárközi Megállapodás aláírására, mely a későbbi együttműködés kialakításának kereteit fektette le, magában hordozva publikációk és digitális gyűjtemények kölcsönös megosztását, kutatócsere, közös kiállítások és konferenciák lehetőségét, illetve szoros együttműködést az információs technológia különböző területein.

forrás: OSZK

A tajpeji etnográfiai múzeum – 順益台灣原住民博物館

A Sung Ye Museum of Formosan Aborigines lehengerlő tárlatain keresztül Tajvan őslakóinak történelmébe, lenyűgöző tradícióik rejtelmeibe kalauzolja el a látogatót. A múzeum izgalmas és színes kiállításain keresztül nem csupán a sziget rendkívül összetett és különleges etnikai térképét vázolja föl, de az eltérő népek és kultúrák harmonikus együttélésének is emléket állít. Continue reading A tajpeji etnográfiai múzeum – 順益台灣原住民博物館