All posts by zhaoman

Tajvani street food a Szabadság téren – Baotiful

A WeLoveBudapest blog és a marieclaire adott hírt egy új helyről, ahol számos tajvani finomságot meg lehet kóstolni.

“A menü alapját természetesen a bao képezi: ez malachúsból, fűszeres szójaszósszal, fahéjjal, mogyoróval, zöldségekkel készül (590 Ft). Van csirkés (590 Ft) és kacsás (790 Ft) változata, de van vega opció is (690 Ft) grillezett tofuval és háromféle gombából készült raguval. Ezenfelül érdemes kipróbálni egy dim sumot (590–1190 Ft) vagy a leveseket is (990 Ft). Az ételekhez nagyon jól passzolnak a különböző thai és japán sörök, amelyeket majdhogynem az ember kezébe nyomnak belépéskor. Nem okos dolog visszautasítani.”

A WeLoveBudapest teljes cikke itt olvasható.

“Ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni, mi a gua bao, azt is mondhatnánk, ez a falatnyi szendvics ugyanaz Tajvannak, mint a hamburger Amerikának. Valójában azonban ennél sokkal többről van szó. Egy omlós, gőzöléssel készült különleges kenyérről, amit hagyományosan császárhússal tört mogyoróval korianderrel töltenek meg – ez a gua bao, amit a formájára és a töltelékre utalva a távol-keleti köznyelv úgy is emleget, hogy „a malacot harapó tigris”. Manapság azonban már szinte bármilyen változatban fellelhető a bao – húsimádók és húsmentesek igényeinek megfelelve egyaránt.”

A marieclaire teljes cikke itt olvasható.

A hely neve: BAOTIFUL, a Szabadság téren, a Tőzsdepalota oldalában található.

 

Facebook | Twitter | Foursquare | Instagramm

képek forrása: WeLoveBudapest

 

Te kipróbáltad már?

A cukiság illúziója

 

Kovács E. Málna írása a cukisággal kapcsolatban.

Te találkoztál a cikkben említett cukisággal? Egyetértesz a szerzővel?

 

Kínában úgy tartják, hogy a látszólag domináns és szexi kínai férfiak mellett egy-egy segítségre szoruló, éretlen baba áll, akit a hímek a kedvük szerint irányíthatnak. De Kínában úgy is tartják, hogy ezek a szexi férfiak hülyék.

Sokan a Hello Kitty kínai térnyerésétől datálják a bomba robbanását; onnantól, amikor a nyolcvanas években a tajpeji McDonald’sban először vezették be, hogy a menühöz Hello Kitty-babát adnak ajándékba. Az étterembe szállított teljes készlet két óra alatt elfogyott, és másnap az emberek már hajnalban várakoztak az ajtó előtt, hogy az új szállítmányból biztosan jusson nekik. Aki mégis lemaradt, megpróbált erőszakkal hozzájutni az ajándékhoz.

Az ezt követő harminc évben aztán jelentősen bővült az animált figurák tárháza, a jelenség azonban korántsem merül ki a plüssállat- és matricaimádatban.

Azzal, hogy miért kötelező – avagy miért érdemes – cukinak, imádni és szeretni valónak lenni Kínában, szép számmal foglalkoznak az antropológusok. A Washington Egyetemen dolgozó Tzu-i Chuang Tajvanon vizsgálódott. A kutatási eredményeit bemutató beszámolóban gondosan rámutat a magyarul cukinak fordítható ke’ai szó valamennyi konnotációjára: elsősorban a nőiesség és a gyengeség fogalmazódik meg benne, illetve a kettő összemosása. Olyan dolgokra vonatkoztatjuk, amelyek szerető gondoskodást, babusgatást igényelnek, így kisállatra, kisgyermekre, de még kisméretű rovarokra is használjuk, de van élettelen dolgokra vonatkozó jelentése is.

Amikor Chuang egy huszonkilenc éves mérnököt kérdezett a párválasztási preferenciáról és kitért arra, hogy mit tenne a férfi, ha olyan nőbe szeretne bele, aki nem cuki, a válasz mindössze annyi volt, hogy ez lehetetlen, ugyanis minden nő cukinak született.

„Hát nem arra valók ezek a sebezhető és védtelen emberek, hogy folyamatosan babusgassuk és kényeztessük őket?” – kérdezett vissza a mérnök.

A férfiak fenti gondolatmenetével a nők olyannyira tisztában vannak, hogy erejükön felül demonstrálják cukiságukat, hogy a feléjük támasztott elvárásoknak megfeleljenek, és ettől tán maguk is hiszik, hogy a férfiak szívéhez az infantilizmuson keresztül vezet az út.

Az infantilizálódás kifejezést az antropológus is használja, aki annak eredetére is megpróbál választ adni. A nők kötelező sebezhetősége azt a konfucianista eszményképet testesíti meg, miszerint a nő a férfival szemben mindig alázatos, engedékeny és tiszteletteljes kell legyen.

Van azonban ebben az egészben egy szomorú és szignifikáns csavar: cukinak lenni muszáj, cukinak lenni stratégia, elvárás, akkor is, ha nem akarjuk.

Egy tíz évvel ezelőtt Tajvanon sugárzott televíziós vetélkedőn a férfiakat a modern nő fogalmáról kérdezték, pontosabban arról, hogy szerintük mi a modern nő leghatékonyabb fegyvere. A férfiak egybehangzó válasza az volt, hogy a cukinak tűnés, avagy a cukiság illúziója. Feltétel, hogy egy nő életkortól és társadalmi státusztól függetlenül törekedjen rá, hogy viselkedése, testbeszéde, intonációja, külleme és még az aurája is cukiságot sugározzon.

Nem elvárás ugyanakkor, hogy a nők helyesnek vagy logikusnak ítéljék meg ezt az elvárást, így magukban már jó néhány évvel ezelőtt is lázadozhattak ellene. Vannak, akik a cinizmus csíráját is felfedezni vélik az egyik, a kétezres évek előtt ismertté vált női politikus viselkedésében. Az asszony, aki a politikai vonatkozású interjúi során rendre egy érett, komoly és visszafogott nő benyomását keltette, egy sokkal lazább talk show-ban való szereplésekor gyerekesen vihogott, ficánkolt a helyén, és gügyögött; vagyis pontosan úgy viselkedett, ahogy azt elvárták tőle. A népszerűsége a szóban forgó műsor után rohamosan emelkedett, hiszen mindenkivel elhitette, hogy az ambíciói ellenére a lelke mélyén nem más, mint egy aranyos, gyámoltalan kislány, akinek nincs hatalom a kezében.

Egy 26 éves tajpeji értékesítő szerint a magas hangszín, a gügyögés és a tudatosan kislányos testbeszéd katalizátorként működik. Az ő szakmájában erre olyannyira szükség van, hogy aki túl komolyan viselkedik vagy beszél, megszólják, mert azt hiszik róla, hogy a személyiségével van gond.

Miután Kínában ma már jellemző, hogy a nők néha iskolázottabbak és olykor a férfiaknál magasabb pozícióban dolgoznak, kellett találniuk valamit, amivel a kultúra részeként létező alárendeltségüket ki tudják fejezni.

A macimintás melegítők, macskás ruhácskák és a fodros harisnyával viselt rózsaszín szandálok olykor olyan fegyverek, amit a kitalálóik, a férfiak ellen lehet fordítani. Egy gyámoltalan, babusgatásra vágyó nő ugyanis mindent megkap, amire szüksége van, autót, lakást, drága ékszereket, és elég egy szempilla-rebegtetés ahhoz, hogy a férfi mindezt szívesen adja neki. Ezt a kétezres évek Férfiak (Nanren) című kínai slágere illusztrálja a legjobban: a felcserélt hatalmi szerepekről énekelnek benne; arról, hogy bár a látszólag domináns és szexi kínai férfiak mellett egy-egy segítségre szoruló, éretlen baba áll, akit a kedvük szerint irányíthatnak, az igazság az, hogy ezek a szexi férfiak hülyék. Még azt sem veszik észre, hogy valójában a nők irányítják őket.

A kislányosak, a fodrosak, a rózsaszínek, a gügyögők, a Hello Kitty-rajongók, a csillámpónis műkörmösök; a ravaszak, a dörzsöltek, az érettek, a szexistennők, a dominánsak.

Ezek az előre kitervelten cukivá lett harcosok, akiknek, úgy tűnik, hogy nincs más választásuk.

Tajvani–Magyar Könyvtárközi Megállapodás

Dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója április 10-én fogadta tajvani hivataltársát, Shu-hsien Tseng asszonyt, valamint Leo Lin urat, a Tajvani Nemzeti Könyvtár Nemzetközi Együttműködési Osztályárnak munkatársát. A tajvani és magyar nemzeti könyvtár vezetői együttműködési megállapodást írtak alá és megosztották egymással az intézményeik által végzett digitalizációs munkák során nyert tapasztalataikat

A Széchényi Könyvtárban tett látogatás alkalmával a tajvani kollégák megismerkedtek a restaurátorműhely munkájával, illetve felkeresték a Térképtárat is… a könyvtári sétát követően a tajvani vendégek egy előadással mutatkoztak be, amelyben saját digitalizálási tapasztalataikról számoltak be. Shu-hsien Tseng asszony a Tajvani Nemzeti Könyvtár digitalizációs projektjét irányította sikerrel, így magyar kollégái számára is igen hasznos tapasztalatokkal érkezett Budapestre.

OSZK_TW
Dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója és Shu-hsien Tseng, a Tajvani Nemzeti Könyvtár főigazgatója. Forrás: OSZK

A látogatás alkalmával ünnepélyes keretek között sor került a Tajvani–Magyar Könyvtárközi Megállapodás aláírására, mely a későbbi együttműködés kialakításának kereteit fektette le, magában hordozva publikációk és digitális gyűjtemények kölcsönös megosztását, kutatócsere, közös kiállítások és konferenciák lehetőségét, illetve szoros együttműködést az információs technológia különböző területein.

forrás: OSZK

Taiwan Movie Club 2013 – Girlfriend, Boyfriend |

A “Taiwan Movie Club 2013” rendezvénysorozat következő filmje az Urániában előzetes regisztrációval ingyen megtekinthető.

Időpont: 2013. október 30. 18:30

Helyszín: Uránia Nemzeti Filmszínház Rákóczi út 21., Budapest, Hungary, 1088

Részvételi jelentkezéseket az alábbi űrlap kitöltésével fogadunk el: http://goo.gl/KxNmgS

 

A film előzetese

Kritika a filmről

Egy elgondolkodtató film Ya-che Yang tajvani rendezőtől, amely Tajvan 80-as évekbeli fiatal generációjának mindennapi életét mutatja be, akik a kommunista Kína felől érkező fenyegetéssel szembeszállva keresik szabadságukat.
A tradicionális alapokon nyugvó Kínában fiatal generációk sora egy olyan társadalomban nőtt fel, ahol az idősek tisztelete, a politikai hatalom által meghatározott irányvonalak elfogadása teljesen természetes volt, anélkül, hogy ezek érvényét bárki is megkérdőjelezte volna. Ezzel szemben ez a generáció saját eszközeit használva szembeszáll a hatalmon lévőkkel. Ülősztrájkok, rally versenyek szervezésével, valamint graffiti-falfirkák készítésével, az alkohol mámorában úszva keresik önmagukat, ezzel protestálva a mindenkori hatalom ellen.

A film, három fiatal, Joseph Chang és Ryhdian Vaughan, Lun-mei Gwei életébe enged betekintést. Figyelemmel kísérhetjük a köztük lévő szoros barátság kialakulását, szerelmi életük kibontakozását.
Amíg a nagyszüleik – és az előző generációk – az előre tervezett házasságok megkötése ellen küzdött, addig ezeknek a fiataloknak egy olyan felelősséggel-, és kötelességgel teli világgal kell szembenéznie, amely egy új, ismeretlen világ kialakulása felé mutat.
Végül a három barát tíz évvel későbbi találkozására kerül sor, amelynek során az egykori fiatalok azzal találják szembe magukat, hogy életük egymástól teljesen eltérő irányt vett…

Ya-che Yang filmje egyben tükröt tart Tajvan 80-as évekbeli politikai és társadalmi helyzetéről, amelynek teljes körű megértéséhez a film többszöri megtekintése adhat lehetőséget.

Catherine Li, Irvine, CA

Fordította: Judák Beatrix

Taiwan Movie Club 2013 – Din Tao: Leader of the Parade | 陣頭

A “Taiwan Movie Club 2013” rendezvénysorozat nyitófilmje az Urániában előzetes regisztrációval ingyen megtekinthető.

Időpont: 2013. szeptember 25. 18:30

Helyszín: Uránia Nemzeti Filmszínház Rákóczi út 21., Budapest, Hungary, 1088

Részvételi jelentkezéseket a Facebook-eseményhez való csatlakozással vagy a movie@mytaiwan.hu címen jelzett részvételi szándékkal fogadunk el.

Az esemény Facebook-linkje: https://www.facebook.com/events/1409701609247673/

A filmről

Din Tao (tradicionális tajvani dobos előadás) – egy történet két egymással versengő Din Tao társulatról, generációk megbékéléséről, tradíciók újraértelmezéséről.

A-Tai – az örökösen a felelősség és elköteleződés elől menekülő fiatal fiú – Taipeibe költözik, hogy rock sztár lehessen. Egy ismeretlennel való találkozás hatására úgy dönt, visszatér szülővárosába, és annak ellenére, hogy kapcsolata apjával már hosszú ideje megromlott, átveszi tőle az addig általa vezetett másod osztályú Din Tao társulat vezetését.

A-Tai elhatározza, hogy mindent megtesz azért, hogy apja régi ellenfelét Wu-Cseng társulatát legyőzze, és így csapatával Tajvan első számú Din Tao társulata lehessen.

A-Tai a tradicionálistól merőben eltérő előadással rukkol elő, amellyel sem apja sem a társulat néhány tagjának nem nyeri el tetszését, ennek ellenére a produkcióval hatalmas sikert arat, így végül a legnagyobb ellenfelet Wu-Cseng társulatát is sikerül legyőznie.

A film előzetese